2015-1-HU01-KA102-013329 ERASMUS Törökország ASZTALOS
2015-1-HU01-KA102-013329 ERASMUS Törökország ASZTALOS
| KSZC.HU
| 2016. december 03.
A résztvevő 8 fő kiválasztása után megalakítottuk a facebook csoportot és az előkészületi időt - mely alapos felkészítést jelentett az utazásra, a kint várható programokon való részvételre - a csoport együtt töltötte. Ismertetésre kerültek a program főbb célkitűzései, amelyek találkoztak a tanulók fejlődési igényeivel.
A felkészítés elsődleges célja volt, hogy a kiutazók megértsék a tanulási folyamat fontosságát és átlássák, milyen módon szerezhetik meg ismereteiket, az új ismereteket tudják kapcsolni a már megszerzett tudásukhoz, felismerjék a szakmában rejlő lehetőségeket. Próbáltuk növelni a tanulók saját teljesítményébe vetett hitét, kiemelve erősségeiket, az eddig elvégzett munkára, mint alapra történő továbbépítkezés lehetőségét felkínálva. Felhívtuk a figyelmet a készítendő munkanapló fontosságára, mely az eredményeket bemutató dokumentum, és egyben az utólagos elemzéseket is szolgálja.
A Törökországban történt események (több robbantásos merénylet) miatt a Kaposvári Szakképzési Centrum vezetése úgy ítélte meg, hogy diákjaink biztonsága a kiutazás során nem garantálható. A projekt megvalósítása érdekében más célországot kerestünk. Kihasználva a lengyelországi testvériskolai kapcsolatunkat, megtaláltuk a Zespołu Szkół Drzewnych i Ochrony Środowiska w Radomsku intézményt, akik szívesen fogadtak bennünket.
2016. 11. 13.-án elérkezett az indulás pillanata, tanulóink felfokozott várakozással indultak neki a hosszú útnak. Csatlakozott hozzánk lengyel tolmácsunk is, aki minden Lengyelországgal kapcsolatos kérdésben otthonosan mozgott, hiszen lengyel származású. A hosszú utazás ellenére jókedvűen érkeztünk meg szálláshelyünkre, ahol a vacsora elfogyasztása után hamar lepihentünk.
Másnap frissen érkeztünk a fogadóiskolába, ahol rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket. A nap ismerkedéssel telt, tanulóink fokozott kíváncsisággal tekintettek minden újdonságra. Lelkesen fedezték fel az új tanműhelyük részleteit, a használt szerszámokat, eszközöket, anyagokat. Felfedezték, hogy az iskola önálló moziteremmel is rendelkezik, ami technikailag jól felszerelt, az iskolai közösségi élet központja. A tanműhelyben a lengyel tanulókkal közös tevékenységet folytattunk, mely ösztönözte diákjainkat a nagyobb erőbedobásra, bizonyításra. Az ismerkedés, a közös nyelv megtalálása elősegítette, hogy a közös tevékenység hatékony legyen. A feladat meghatározása, rajzi értelmezése is segítette a közös tevékenységet. A gyors beilleszkedést, a nyelvi nehézségek áthidalását a humor, és a pozitív hozzáállás is lehetővé tette. Az asztalos tanulók felavatása forgácsban való alapos „fürdéssel” történt, amelyen nagy derültség közepette minden résztvevőnek át kellett esnie. Lengyel oktatónk határozott, szuggesztív gyakorlatvezetése kivívta valamennyiünk szimpátiáját. Minden mozdulatot, gesztust értettünk és szimpátiánk csak fokozódott, amikor megtudtuk, hogy a magyar Omega zenekar nagy rajongója, és zenész révén több nótát is tud magyarul.
A fogadó iskola vezetése is figyelemmel kísérte tevékenységünket. Ünnepélyes fogadtatásunkat követően meghívták a helyi televíziót is, melynek nyilatkoztak tanulóink első benyomásukról. A munkát a projektfeladat – vitrines szekrény – alkatrészeinek elkészítésével folytattuk. Belekóstolhattak diákjaink a restaurátori feladatok elvégzésébe is, mely egy kb. százéves furnéros komód felújítását, majd lenolajos beeresztését jelentette. Diákjaink a felújítási munkát nagy gondossággal végezték, mely feladat végrehajtásához kézügyességre és nagy összpontosításra volt szükség. Minden tevékenység elvégzésénél elsődleges volt a biztonságos munkavégzés. Védőszemüveg és fültok viselése, a gépi munkáknál kötelező volt. A vitrines szekrény szerkezeti elemeit gépi megmunkálással tömörfából készítettük el. A tanulók a teljes technológiai folyamatot megismerték, alapműveleteken kívül speciális műveletekkel, anyagokkal is találkoztak. A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő ellenére a projekttermék elkészült -fokozva a tanulók önbecsülését - büszkén pózoltak az általuk elkészített termék előtt a róluk készült fotókon.
Összegezve, a napi tevékenység során a közös munka, az új technológiák megismerése, az ezt elősegítő kommunikáció, a helyi szokások átvétele által fejlődtek a résztvevők szakmai, nyelvi, és szociális/interkulturális kompetenciái.
2.) A projekt során a tanulók egyértelműen fejlődési pályára léptek. Azonosultak a kiadott feladattal, megismerték annak részleteit, elsajátították a megvalósításhoz szükséges eszközök használatát. Hozzáértően bántak a rájuk bízott eszközökkel. A feladatra összpontosítva, de egymásra is figyelve végezték munkájukat. Tudatosítottuk bennük, hogy egy lehetőséget kaptak, amellyel élni kell, és ehhez fegyelmezettség, pontosság, akaraterő, kitartás szükséges. A nap végiggondolására jó lehetőséget biztosított a napló megírása, mely az aznapi tapasztalatokat összegezte. A napi teljesítményeket a naplóírás során egyénenként is elemeztük, és az előforduló hibákra felhívtuk a figyelmet. Fontos volt az önálló gondolkodásra való nevelés mellett az aktivitás fenntartása. Erről gondoskodott a lengyel oktató közvetlen a megvalósításra irányuló törekvése, a végrehajtás egyeztetése a lengyel és magyar diákok között. A tanulók az angol kommunikációs nyelv mellett elsajátítottak lengyel szavakat, mondatokat is melynek csiszolásában, a jó kiejtés finomításában tolmácsunk segítsége nélkülözhetetlen volt. Baráti kapcsolatba kerültünk a fogadóiskola néhány diákjával és oktatóival is. Erről tanúskodik rengeteg közös fotó, melyek emléket állítanak a kialakult emberi kapcsolatok létrejöttének, barátságok szövődésének.
E konstruktív kapcsolatok nagyban segítették a munkavégzés sikerességét. A közös gondolkodás, cselekvés, tervezés a szabadidő közös eltöltése, segítette munkánkat, annak sikerességét. Megható pillanatokat szereztünk egymásnak a projekt végén, a búcsúajándékok átadása, címek kicserélése, a közös fotózás felejthetetlen emlékképei a két kultúra találkozásának nagyszerű megnyilvánulásai voltak.
A projekt eredeti célkitűzései teljesültek. A szakmai célok megvalósítása sikerült, a résztvevők nyitottak voltak a rájuk zúduló információk befogadására, nyitottak voltak minden újra, pozitív tenni akarással vettek részt a projekt megvalósításában. A céltermék 90%-ban elkészült, az elkészítésre fordított 10 gyakorlati nap alatt. A gyártástechnológiai folyamat elemeit a tanulók elsajátították. Óriási hangsúly helyeződött a munkavédelemre, a biztonságos munkavégzésre. 18 éves kor alatt a tanulók nem dolgozhattak önállóan faipari gépeken, 18 év felett a gépi munkavégzéshez kötelező volt a fültok, és védőszemüveg használata. Minden várakozásunkat meghaladta a fogadó iskola vendégszeretete, a programbőség, a szervezettség és legfőképpen az az őszinte barátság mely a két nép közös múltjából is fakad.
3.) Üzemlátogatásaink során nagyon sok új dolgot láttunk, tapasztaltunk. Radomska és környéke a lengyel faipar központja, kb. 20 nagyvállalkozásával, ahol 50-600 főig foglalkoztatnak dolgozókat. Ezenkívül még több száz kisebb vállalkozás is megtalálható a térségben. Fogadóiskolánk 12 környékbeli céggel áll szerződéses viszonyban, mely révén az iskola tanulói tanulmányaikat a külső cégeknél végezhetik.
A meglátogatott cégek mindegyike sajátos arculatú, jól szervezett exportképes cég volt. Ezeknek a cégeknek óriási szívóhatásuk van a szakképzésre, hiszen nagyrészt munkaerőhiánnyal küzdenek és próbálják is magukhoz kötni a szakképzett munkaerőt. Számunkra sok új információt adtak ezek az üzemlátogatások, láthattuk hogyan fejlesztik az új termékeket, hogyan válik egy termék exportminőségűvé.
A tömörfa alkatrészek furnérozása, a felület koptatása, a hajlított elemek felhasználása a kész termékekben, a különleges szerelvények alkalmazása, mind-mind információt adott számunkra, hogy hogyan lehet piac és exportképes bútort előállítani. Mindezt erősítették a tiszta átlátható technológiák, a magas szintű műszaki megoldások, a legkorszerűbb technikák, mint például robottechnika alkalmazása. Tanulóinkra nagy hatással voltak ezek az üzemlátogatások, és tudatosították bennük azt a tényt, hogy sok-sok tapasztalatra, tanulásra van szükség az ilyen szintű bútorgyártáshoz. Érdekes volt a Thonet rendszerű hagyományos gépekre, berendezésekre épülő gyártás megtekintése is. Időutazás volt a javából, látva a százéves gépeket, a működőképes technológiát, mely száz év alatt mit sem változott, és a készterméket mely szintén száz év után is értékőrző és piacképes maradt. Négy különböző céget látogattunk meg, mely a maga útját járva meghódítja a világ különböző piacait. A titkot megfejteni nehéz, mert ez egy komplex folyamat eredménye, de hogy betekintést nyerhettünk a jól működő cégek működésébe, óriási élmény volt mindannyiunk számára. Az egyik titok, hogy jó szakemberekre van szükség. A jó szakembert mindenhol megfizetik, a jó szakember univerzális tudású, megbízható, nagy munkabírású, az adott cég céljaival azonosulni tudó, a feladatokat jól átlátó, szakmáját szerető egyén lehet. Ez a kép rajzolódott ki az üzemlátogatást követő beszélgetések során. Ezen értékek megközelítése lehet tanulóink célja is, bár jelenleg az idevezető út elején járnak, a cél még távoli, de az idevezető úton sorakozó nehézségek leküzdése elvezetheti őket céljaik megvalósításához.
Ennek egy állomása volt ez a lengyelországi gyakorlat, mely sok mindent megvilágított, kijelölt egy követendő utat, és annak számos lépéséről is iránymutatást adott.
Galéria:
2015-1-HU01-KA102-013329 ERASMUS Törökország ASZTALOS
2015-1-HU01-KA102-013329 ERASMUS Törökország ASZTALOS | KSZC.HU | 2016. december 03.
A résztvevő 8 fő kiválasztása után megalakítottuk a facebook csoportot és az előkészületi időt - mely alapos felkészítést jelentett az utazásra, a kint várható programokon való részvételre - a csoport együtt töltötte. Ismertetésre kerültek a program főbb célkitűzései, amelyek találkoztak a tanulók fejlődési igényeivel.
A felkészítés elsődleges célja volt, hogy a kiutazók megértsék a tanulási folyamat fontosságát és átlássák, milyen módon szerezhetik meg ismereteiket, az új ismereteket tudják kapcsolni a már megszerzett tudásukhoz, felismerjék a szakmában rejlő lehetőségeket. Próbáltuk növelni a tanulók saját teljesítményébe vetett hitét, kiemelve erősségeiket, az eddig elvégzett munkára, mint alapra történő továbbépítkezés lehetőségét felkínálva. Felhívtuk a figyelmet a készítendő munkanapló fontosságára, mely az eredményeket bemutató dokumentum, és egyben az utólagos elemzéseket is szolgálja.
A Törökországban történt események (több robbantásos merénylet) miatt a Kaposvári Szakképzési Centrum vezetése úgy ítélte meg, hogy diákjaink biztonsága a kiutazás során nem garantálható. A projekt megvalósítása érdekében más célországot kerestünk. Kihasználva a lengyelországi testvériskolai kapcsolatunkat, megtaláltuk a Zespołu Szkół Drzewnych i Ochrony Środowiska w Radomsku intézményt, akik szívesen fogadtak bennünket.
2016. 11. 13.-án elérkezett az indulás pillanata, tanulóink felfokozott várakozással indultak neki a hosszú útnak. Csatlakozott hozzánk lengyel tolmácsunk is, aki minden Lengyelországgal kapcsolatos kérdésben otthonosan mozgott, hiszen lengyel származású. A hosszú utazás ellenére jókedvűen érkeztünk meg szálláshelyünkre, ahol a vacsora elfogyasztása után hamar lepihentünk.
Másnap frissen érkeztünk a fogadóiskolába, ahol rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket. A nap ismerkedéssel telt, tanulóink fokozott kíváncsisággal tekintettek minden újdonságra. Lelkesen fedezték fel az új tanműhelyük részleteit, a használt szerszámokat, eszközöket, anyagokat. Felfedezték, hogy az iskola önálló moziteremmel is rendelkezik, ami technikailag jól felszerelt, az iskolai közösségi élet központja. A tanműhelyben a lengyel tanulókkal közös tevékenységet folytattunk, mely ösztönözte diákjainkat a nagyobb erőbedobásra, bizonyításra. Az ismerkedés, a közös nyelv megtalálása elősegítette, hogy a közös tevékenység hatékony legyen. A feladat meghatározása, rajzi értelmezése is segítette a közös tevékenységet. A gyors beilleszkedést, a nyelvi nehézségek áthidalását a humor, és a pozitív hozzáállás is lehetővé tette. Az asztalos tanulók felavatása forgácsban való alapos „fürdéssel” történt, amelyen nagy derültség közepette minden résztvevőnek át kellett esnie. Lengyel oktatónk határozott, szuggesztív gyakorlatvezetése kivívta valamennyiünk szimpátiáját. Minden mozdulatot, gesztust értettünk és szimpátiánk csak fokozódott, amikor megtudtuk, hogy a magyar Omega zenekar nagy rajongója, és zenész révén több nótát is tud magyarul.
A fogadó iskola vezetése is figyelemmel kísérte tevékenységünket. Ünnepélyes fogadtatásunkat követően meghívták a helyi televíziót is, melynek nyilatkoztak tanulóink első benyomásukról. A munkát a projektfeladat – vitrines szekrény – alkatrészeinek elkészítésével folytattuk. Belekóstolhattak diákjaink a restaurátori feladatok elvégzésébe is, mely egy kb. százéves furnéros komód felújítását, majd lenolajos beeresztését jelentette. Diákjaink a felújítási munkát nagy gondossággal végezték, mely feladat végrehajtásához kézügyességre és nagy összpontosításra volt szükség. Minden tevékenység elvégzésénél elsődleges volt a biztonságos munkavégzés. Védőszemüveg és fültok viselése, a gépi munkáknál kötelező volt. A vitrines szekrény szerkezeti elemeit gépi megmunkálással tömörfából készítettük el. A tanulók a teljes technológiai folyamatot megismerték, alapműveleteken kívül speciális műveletekkel, anyagokkal is találkoztak. A rendelkezésre álló viszonylag rövid idő ellenére a projekttermék elkészült -fokozva a tanulók önbecsülését - büszkén pózoltak az általuk elkészített termék előtt a róluk készült fotókon.
Összegezve, a napi tevékenység során a közös munka, az új technológiák megismerése, az ezt elősegítő kommunikáció, a helyi szokások átvétele által fejlődtek a résztvevők szakmai, nyelvi, és szociális/interkulturális kompetenciái.
2.) A projekt során a tanulók egyértelműen fejlődési pályára léptek. Azonosultak a kiadott feladattal, megismerték annak részleteit, elsajátították a megvalósításhoz szükséges eszközök használatát. Hozzáértően bántak a rájuk bízott eszközökkel. A feladatra összpontosítva, de egymásra is figyelve végezték munkájukat. Tudatosítottuk bennük, hogy egy lehetőséget kaptak, amellyel élni kell, és ehhez fegyelmezettség, pontosság, akaraterő, kitartás szükséges. A nap végiggondolására jó lehetőséget biztosított a napló megírása, mely az aznapi tapasztalatokat összegezte. A napi teljesítményeket a naplóírás során egyénenként is elemeztük, és az előforduló hibákra felhívtuk a figyelmet. Fontos volt az önálló gondolkodásra való nevelés mellett az aktivitás fenntartása. Erről gondoskodott a lengyel oktató közvetlen a megvalósításra irányuló törekvése, a végrehajtás egyeztetése a lengyel és magyar diákok között. A tanulók az angol kommunikációs nyelv mellett elsajátítottak lengyel szavakat, mondatokat is melynek csiszolásában, a jó kiejtés finomításában tolmácsunk segítsége nélkülözhetetlen volt. Baráti kapcsolatba kerültünk a fogadóiskola néhány diákjával és oktatóival is. Erről tanúskodik rengeteg közös fotó, melyek emléket állítanak a kialakult emberi kapcsolatok létrejöttének, barátságok szövődésének.
E konstruktív kapcsolatok nagyban segítették a munkavégzés sikerességét. A közös gondolkodás, cselekvés, tervezés a szabadidő közös eltöltése, segítette munkánkat, annak sikerességét. Megható pillanatokat szereztünk egymásnak a projekt végén, a búcsúajándékok átadása, címek kicserélése, a közös fotózás felejthetetlen emlékképei a két kultúra találkozásának nagyszerű megnyilvánulásai voltak.
A projekt eredeti célkitűzései teljesültek. A szakmai célok megvalósítása sikerült, a résztvevők nyitottak voltak a rájuk zúduló információk befogadására, nyitottak voltak minden újra, pozitív tenni akarással vettek részt a projekt megvalósításában. A céltermék 90%-ban elkészült, az elkészítésre fordított 10 gyakorlati nap alatt. A gyártástechnológiai folyamat elemeit a tanulók elsajátították. Óriási hangsúly helyeződött a munkavédelemre, a biztonságos munkavégzésre. 18 éves kor alatt a tanulók nem dolgozhattak önállóan faipari gépeken, 18 év felett a gépi munkavégzéshez kötelező volt a fültok, és védőszemüveg használata. Minden várakozásunkat meghaladta a fogadó iskola vendégszeretete, a programbőség, a szervezettség és legfőképpen az az őszinte barátság mely a két nép közös múltjából is fakad.
3.) Üzemlátogatásaink során nagyon sok új dolgot láttunk, tapasztaltunk. Radomska és környéke a lengyel faipar központja, kb. 20 nagyvállalkozásával, ahol 50-600 főig foglalkoztatnak dolgozókat. Ezenkívül még több száz kisebb vállalkozás is megtalálható a térségben. Fogadóiskolánk 12 környékbeli céggel áll szerződéses viszonyban, mely révén az iskola tanulói tanulmányaikat a külső cégeknél végezhetik.
A meglátogatott cégek mindegyike sajátos arculatú, jól szervezett exportképes cég volt. Ezeknek a cégeknek óriási szívóhatásuk van a szakképzésre, hiszen nagyrészt munkaerőhiánnyal küzdenek és próbálják is magukhoz kötni a szakképzett munkaerőt. Számunkra sok új információt adtak ezek az üzemlátogatások, láthattuk hogyan fejlesztik az új termékeket, hogyan válik egy termék exportminőségűvé.
A tömörfa alkatrészek furnérozása, a felület koptatása, a hajlított elemek felhasználása a kész termékekben, a különleges szerelvények alkalmazása, mind-mind információt adott számunkra, hogy hogyan lehet piac és exportképes bútort előállítani. Mindezt erősítették a tiszta átlátható technológiák, a magas szintű műszaki megoldások, a legkorszerűbb technikák, mint például robottechnika alkalmazása. Tanulóinkra nagy hatással voltak ezek az üzemlátogatások, és tudatosították bennük azt a tényt, hogy sok-sok tapasztalatra, tanulásra van szükség az ilyen szintű bútorgyártáshoz. Érdekes volt a Thonet rendszerű hagyományos gépekre, berendezésekre épülő gyártás megtekintése is. Időutazás volt a javából, látva a százéves gépeket, a működőképes technológiát, mely száz év alatt mit sem változott, és a készterméket mely szintén száz év után is értékőrző és piacképes maradt. Négy különböző céget látogattunk meg, mely a maga útját járva meghódítja a világ különböző piacait. A titkot megfejteni nehéz, mert ez egy komplex folyamat eredménye, de hogy betekintést nyerhettünk a jól működő cégek működésébe, óriási élmény volt mindannyiunk számára. Az egyik titok, hogy jó szakemberekre van szükség. A jó szakembert mindenhol megfizetik, a jó szakember univerzális tudású, megbízható, nagy munkabírású, az adott cég céljaival azonosulni tudó, a feladatokat jól átlátó, szakmáját szerető egyén lehet. Ez a kép rajzolódott ki az üzemlátogatást követő beszélgetések során. Ezen értékek megközelítése lehet tanulóink célja is, bár jelenleg az idevezető út elején járnak, a cél még távoli, de az idevezető úton sorakozó nehézségek leküzdése elvezetheti őket céljaik megvalósításához.
Ennek egy állomása volt ez a lengyelországi gyakorlat, mely sok mindent megvilágított, kijelölt egy követendő utat, és annak számos lépéséről is iránymutatást adott.
Galéria: